2016. március 31., csütörtök

Értelmezési lehetőségek Egressy Zoltán Százezer eperfájához.
Szöveg
Szerkezete sűrű, számtalan tagmondatból álló zsúfolt mondatok, mindegyik egy-egy gondolategység.  Tele van idézetekkel, rengeteg a beemelt szövegrész, hol egészen rövidek, máskor oldalakon keresztül tartanak – irodalmi idézetek, tudományos fejtegetések, magyarázatok és egzakt törvények, mesék, dalszövegek, mítoszok, zenei utalások, vizuális műelemzések. Már-már zavaró ez a tobzódó kulturális gazdagság, ugyanakkor elkezdjük sajnálni, hogy ez a szépség, az emberiség szebbik oldalát mutató bámulatos világ hamarosan semmivé lesz. 
A tudományos és az irodalmi szöveg összekapcsolása zökkenőmentes, hibátlan és szerintem egészen kivételes a magyar irodalomban.
A mondatszerkesztésben rengeteg humor van, a második tagmondat jól odacsap az elsőnek. A szöveg nagyon is igényli a figyelmünket, ugyanakkor mégis nagyon szórakoztató.
Szerkezet
Feszes, advent négy hete fogja keretbe a történéseket. A szerző azt mondja, kellett valami kapaszkodó, ami gátat és keretet szab a gondolatoknak. Az olvasó úgy érzi, kell valami nem e világi kapaszkodó.
Történet
A regény arról szól, hogy egy óriási vihar után lassan megáll a szél, és megsüllyed a Kárpát-medence. Ez az anomália veszélyes, lassú és végérvényes kipusztuláshoz vezető jelenség, megpróbálhatjuk értelmezni, de befolyásolni nem tudjuk. Csak viszonyulni tudunk hozzá és a regény tulajdonképpen a különböző álláspontokról, a különböző viszonyulásokról szól.
A tudomány – logikus és rideg, de biztosnak tűnik.
A média – félelmetesen pontos, ahogy a regény a média működését bemutatja. Az események tálalása és a rengeteg klisé, amelyek mindenkit arra ösztönöznek, hogy ugyanezekben a klisékben gondolkodjon és feledkezzen el a józan eszéről.
A politika - ellenségkeresés, kifele mutogatás, bűnbak keresés, elkendőzés, titkolózás, külön utak keresése. Nem a problémát próbálja megoldani, hanem azt nézi, mi hoz  politikai hasznot, ha a probléma majd magától megoldódik.
A közhangulat - fosztogatás, tömeghisztéria, menekülés, gyilkosságok.
Az egyén, az egyes ember – egyeseknél még működik valamilyen életösztön!
Hat ember, akiket a szél és az azt követő vihar hozott össze a Margit-szigeti eperfa alatt valamilyen viszonyba kerül egymással, különféle viszonyok alakulnak köztük és az őket ismerő, hozzájuk tartozó néhány személy között. A valamilyen és a különféle már jelzi is, hogy milyenek ezek a viszonyok.  Felületesek, nem tudnak, vagy csak nehezen tudnak egymással beszélgetni, nem tudják értelmezni, mit mond a másik, nincs mélység a kapcsolatokban, nem tudni vágynak-e a kötődésre? Milyenek is főhőseink? Átlagosak, önzők és hiúak, tehetségesek, magányosak, csalódottak, tudnak segíteni a másikon kivéve, ha vészhelyzet van, bizonytalanok, állandóan hezitálnak, csak álmaik vannak, de céljaik nincsenek. Nincs belső tartásuk.
Hőseink sokszor szerelmesek, vagy azt hiszik azok. Sokféle szerelem létezik. Régi szerelem, ami újra fellobban, szerelmi viszony egy idősebb férfi és egy fiatal szingli lány között, válófélben lévő valaha volt szerelem egy gyermektelen házasságban, régi viszonyból időleges szerelemi kapcsolat a halál árnyékában, bimbózó románc, szexualitás egy házasságon belül, szerelmi viszony egy családos férfival, aki nem fog elválni. Talán nem véletlen, hogy a Dalok könyve 111-es verse is kétszer, két fordításban szerepel a regényben. (Weöres Sándor, Faludy György)
Bizonytalanság
Nincs biztonság és bizonyosság. Számomra ez a regény üzenete. Nincs kapaszkodó, az egyetlen biztos dolog a tudomány, de az csak a pusztulásunkat képes megerősíteni, kiutat nem ad. A médiában felsorakozó rengeteg szakértő sem ad megoldást, a politikusok pedig csak magukra gondolnak.
Csak abba a halvány reménybe lehet kapaszkodni, hogy jön a kegyelem és végül csak megmozdul az a kis levélke a fán!
Az egyetlen ember, aki groteszk, a pártállami időket idéző mentési kísérletekbe fog az Barbara, akit leszidnak és ócsárolnak, megaláznak, aki mellesleg áldott állapotban van, gyermeket vár. Ő, telefonálgat az ismerősöknek, megpróbálja biztonságba helyezni őket, a döntéshozók asztaláról lehulló információmorzsák segítségével. Ő a megmentő és gondoskodó Mária, nála látjuk egyedül, hogy az élet értékes.
Üzenet
Politikai pamflet vagy filozófiai mű az élet törékenységéről, az isteni kegyelemről? Nem arról van szó, hogy akarunk-e valamit tenni, hanem arról, mi lesz akkor, ha már semmit nem tehetünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése